Hallgatói terek helyzete 

Hallgatók özönlenek át az épületeken, tanteremről tanteremre sodorja őket a Neptun. Előadásra járnak, gyakorlatokat látogatnak, laborokban keresik az élet titkát. A pörgős egyetemista lét azonban felvet egy egyszerű, mégis sokatmondó kérdést: mit csinálnak két órájuk között? Beülnek a büfébe? A terem előtt várakoznak? Vagy kint, a B épület előtt próbálnak egyszerre friss levegőt és motivációt gyűjteni?  Az egyetemnek azonban nem csupán tudást kell átadnia, és diplomát a kezünkbe adnia. Feladata az is, hogy olyan környezetet biztosítson, amely támogatja a tanulást, a kikapcsolódást és a közösségi életet. A megfelelő tanulási tér jobb eredményeket és egészségesebb mentális állapotot teremt, ezért minden…

Olvass tovább!

A berlini fal

November hónapja egészen sok történelmi esemény dátumát idézheti fel annak, aki tényleg emlékszik a középiskolában tanultakra. Egy ezek közül a berlini fal lebontása, amely a hidegháború végét jelképezte egész Európa számára.  A Berlint kettészelő betonfal 1961-től 1989. november 9-ig állt sértetlenül, elválasztva a Német Demokratikus Köztársaságot (NDK) és a Német Szövetségi Köztársaságot (NSZK). Az NDK területén épült, 155 km hosszan, és teljesen körülvette Nyugat-Berlint. A fal két oldala két külön politikai berendezkedést és háborús állapotot rejtett maga mögött.   A nyugati oldal, az NSZK területe, francia, brit és amerikai fennhatóság…

Olvass tovább!

Határ a csillagos ég

Az USA nemcsak történelmet írt, hanem egy évek óta zajló, feszült űrversenyben is győzelmet aratott a Szovjetunió felett. A Holdra szállás nemcsak technikai bravúr volt, hanem a hidegháborús rivalizálás egyik legnagyobb presztízsgyőzelme is. Sokan úgy tartják, hogy: a politikai verseny nélkül talán még évtizedekig várni kellett volna erre az „ugrásra”.  Az emberiség ekkor még alig több mint egy évtizede lépett be az űrkorszakba. 1957. október 4-én a Szovjetunió fellőtte az első mesterséges holdat, a Szputnyikot, ezzel megkezdődött az űrkutatás kora. Moszkva és Washington egyaránt felismerte, hogy a világűr meghódítása nemcsak…

Olvass tovább!

2025 Nobel-díjasai 

Mint minden ősszel, a Svéd Tudományos Akadémia idén is kiosztotta a Nobel-díjakat fiziológiai és orvostudományi-, fizikai-, kémiai-, irodalmi-, közgazdasági-, illetve Nobel-békedíj kategóriákban. Az idei díjosztásra október 6. és 13. között került sor.  Az első napon, október 6-án a fiziológiai és orvostudományi díjat osztották ki, melyet Mary E. Brunkow amerikai molekuláris biológus és immunológus, Fred Ramsdell amerikai immunológus és Shimon Sakaguchi japán immunológus kaptak meg „a perifériás immunológiai tolerancia terén elért felfedezéseikért”. Közös munkájuk során főként a szabályozó T-sejtekkel foglalkoztak: ezen sejtek megakadályozzák, hogy más immunsejtek az a szervezet ellen forduljonak.…

Olvass tovább!

TDK 

A TDK a Tudományos Diákkört jelenti, melynek kezdetei az 1950-es évekre nyúlnak vissza. Ekkor rendezték meg ugyanis az első Konferenciát. Ekkor a tanulók egy-egy oktató köré gyűlve, úgynevezett műhelyekben dolgoztak, kutattak, majd írtak dolgozatot, amit aztán benyújtottak a Konferenciára. Ez manapság is hasonlóan működik, bár talán kevésbé szerveződnek műhelyekbe a hallgatók.   A hallgatók ma már egy oktatóval (esetleg egy-két diáktársukkal) együttműködve néhány hónapos kutatást folytatnak egy számukra érdekes témában. Ezután vagy eközben írnak egy dolgozatot, melyben kifejtik a kutatásuk célját, a módszert, amivel dolgoztak, valamint bemutatják eddig elért eredményeiket. Ezt…

Olvass tovább!

Újságíró az egyenlőségért– Interjú Végh Veronikával 

Elvégre a minőségi sajtó informál, tanít és szórakoztat. És ahhoz, hogy mindezt biztosítani tudja, olyan emberekre van szükség, akik sosem lankadnak, mindig kíváncsiak valami újra, és nem restellnek harcolni a közös jóért. Ilyen emberre ismertem Végh Veronikában. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán, egy újságírói műfajokról szóló kurzuson tartott előadást. Kezdjük ott, hogy maga a kivetített anyag remek volt, így sikerült megragadnia figyelmemet. Aztán egészen lehidaltam, amikor elkezdett mesélni magáról: amellett, hogy a Kiskegyedbe ír, és doktorál az ELTE-n, az EqualVoice nagykövete. De talán erről Ő maga részletesebben tud mesélni az alábbi interjúban. 

Olvass tovább!