Az elfújt gyertya füstje tartalmaz nem elégett égéstermékeket (viaszdarabokat), így a füstbe tartott láng meggyújtja ezeket. A folyamat láncreakcióként halad visszafelé, és újragyújtja a gyertyát. Akár családi versenyt is lehet rendezni, kinek sikerül a legmesszebbről visszagyújtania. Elkészítés: Melegítsd fel a vörösbort a cukorral, de ne forrald! (Tudjátok: ~80 fok!) Ha már kellően meleg, akkor tedd bele az összes hozzávalót, és vedd le a lángról. Hagyd állni körülbelül 20 percig, majd szűrd le és fogyaszd el egy kellemes karácsonyi film mellett! A Nyúz csapata ezekkel a karácsonyi tudományos érdekességekkel szeretne kellemes ünnepeket kívánni minden olvasónknak! Szerző: Szász Boglárka
Olvass tovább!Sakk-mattot ad a Hepatitis B Amerikának
Interjú Bárány Annamáriával a Természetrajzi Múzeumról
VE: A múzeumban kiállított tárgyak honnan származnak, mi a történetük? BA: Vegyes származásúak, de némelyiknek elképesztő története van. 1896-ban született egy katalógus Margó Tivadar tollából Állattani és Összehasonlító Boncztani Intézet címmel, ahol leírja, hogy mi mindene volt a múzeumnak. Szintén Margó pályafutása alatt készült egy 10 kötetes leltárkönyv is, megjelölve az akkori gyűjtemény tárgyainak eredetét, visszamenőleg is. Később Dudich Endre zoológus gyarapította hasonló sikerrel a gyűjteményt, ami sajnos végül a második világháború végén nagyrészt megsemmisült. Margó tudott vásárolni is preparátumokat, nem is akárhonnan, hanem neves preparátorműhelyektől, mint például a londoni Frank műhely és az Edward Gerrard & Sons cég vagy a párizsi Tramond ház. Szintén az ő ideje alatt kerültek a gyűjteménybe a ma is látható Frič és a Ziegler-féle modellek. A Margó utáni időszakból is származnak még…
Olvass tovább!Gergely János emlékezete
Gergely János, az ELTE tanszékvezetője, emeritus professzor, Széchenyi-díjas akadémikus volt. 1925. december 13-án született Karcagon, ahol gyerekkorát is töltötte. A második világháború alatt, a német megszállás idején zsidó származása miatt el kellett hagynia otthonát. Először Budapestre ment, majd visszatért Karcagra, később pedig Kenderesre. Családjának és gyermekkori barátainak nagy részét a holokauszt borzalmaiban elveszítette. A háború után tanulmányait a fővárosban fejezte be, és ott folytatta munkásságát. Az irányításával meginduló kutatásoknak köszönhetően a 20. századi magyar immunológia nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el, valamint nevéhez fűződik a hazai immunológiaoktatás elindítása. Ez a cikk születésének századik évfordulója alkalmából készült, életművének megemlékezésére. Érettségijét a Karcagi Nagykun Református Gimnáziumban szerezte 1943-ban. A numerus clausus miatt tanulmányait csak 1945-ben…
Olvass tovább!A tudomány és művészet keresztezése
Dr. Szekeres Júlia emlékezetére
Hallgatói terek helyzete
Hallgatók özönlenek át az épületeken, tanteremről tanteremre sodorja őket a Neptun. Előadásra járnak, gyakorlatokat látogatnak, laborokban keresik az élet titkát. A pörgős egyetemista lét azonban felvet egy egyszerű, mégis sokatmondó kérdést: mit csinálnak két órájuk között? Beülnek a büfébe? A terem előtt várakoznak? Vagy kint, a B épület előtt próbálnak egyszerre friss levegőt és motivációt gyűjteni? Az egyetemnek azonban nem csupán tudást kell átadnia, és diplomát a kezünkbe adnia. Feladata az is, hogy olyan környezetet biztosítson, amely támogatja a tanulást, a kikapcsolódást és a közösségi életet. A megfelelő tanulási tér jobb eredményeket és egészségesebb mentális állapotot teremt, ezért minden…
Olvass tovább!