Sor került a 2015/16-os ciklus záró küldöttgyűlési ülésére, ahol a tisztségviselők megejtették záróbeszámolójukat, ám a jelenlegi testület jövő héten még egyszer összeül az Alapítvány alapító okiratának módosítása céljából.

A jelenlegi helyzet vázolása

2016. május 13-án a záró küldöttgyűlésen a tisztségviselők megtartották záróbeszámolóikat. Természetesen az elmúlt egy év mérlegelése mellett szóba került a közelmúlt eseményeinek értékelése is. A záró küldöttgyűlés, mint az eddigiekből is láthatót, a záróbeszámolóktól záró, a jelenlegi ciklus tisztségviselői és képviselői az alakuló küldöttgyűlés megnyitásával veszítik el mandátumukat. Ennek köszönhető, hogy – talán nem a legszerencsésebb módon – a záró és alakuló küldöttgyűlés közt is lesz egy rendkívüli kgy.

Joggal merül fel a kérdés, hogy mi az, ami ennyire nem tűr halasztást. Az immár negyed évszázados ELTE TTK Hallgatói Alapítvány, amely fölött az alapítói jogokat a Hallgatói Önkormányzat gyakorolja, szükségszerű alapító okirat módosítás alatt áll, ugyanis 2013-ban új Polgári Törvénykönyv került elfogadásra, ebben változtak a civilszervezetekre vonatkozó rendelkezések, és adósok vagyunk alapítványunk alapító okiratának ehhez való igazításával. Ez azt jelenti, hogy jelenleg az Alapítvány egy legutóbb idén márciusban meghosszabbított moratóriumnak köszönhetően működhet. Az alapító okirat módosítására több ízben is volt kísérlet az elmúlt időszakban és a mostani sem egy frissen kezdett eljárás. A módosítási kérelmünkre a Fővárosi Törvényszéktől érkezett hiánypótlásra felszólító végzésben foglalt határidőre kapott harminc napos hosszabítás járna le az alakuló küldöttgyűlés után néhány nappal, ezért esett erre a meglehetősen furcsa időpontra a kérdéssel foglalkozó küldöttgyűlés.

Az ülésen reményeink szerint sikerül egy a jelenlegi jogi környezetnek megfogalmazásában is megfelelő normaszöveget elfogadnunk, valamint személyi kérdések ügyében is formailag megfelelő módon rendeznünk a változásbejegyzést. Itt kell megjegyezni, hogy az Alapítvány tisztségviselői – minthogy nem a TTK HÖK tisztségviselői – természetesen nem veszítik el megbízatásukat az alakuló küldöttgyűlés hatályával. Természetesen amíg a háttérben ilyen változások is zajlanak, addig is változatlanul tudtok az Alapítványnál szakdolgozatot köttetni vagy fénymásolni.

Az említett üléssel gyakorlatilag végleg véget ér a jelenlegi képviselők munkája, s mindazok, akik nem indultak újra, vagy egyéb közfeladat nem nyomja vállukat, gondtalanul vethetik bele magukat a vizsgaidőszak örömeibe.

international_day_of_democracy

Új időknek új dalaival!

Ha már ennyi szót ejtettünk a múltról – mert ha az egyik említett küldöttgyűlés még előttünk is áll, mégis csak egy leköszönő testületé – ideje a jövőbe tekinteni.

Ahogyan arról már ejtettem szót, az alakuló küldöttgyűléssel veszíti mandátumát a régi testület és kapja meg az újonnan megválasztott. A küldöttek itt választják meg a következő ciklus tisztségviselőit is. Természetesen a tisztségviselők nem feltétlenül egy egész ciklusra vállalják a feladatot, vagy ha vállalják is, nem feltétlenül maradnak a teljes ciklus alatt tisztségben. Közügyek iránt affinitással bíróknak javaslom, hogy mindig kövessék nyomon a TTK HÖK oldalán, hogy milyen tisztségek betöltetlenek, valamint keressék a betöltött tisztségek viselőit, ha szívesen foglalkoznának az adott területtel. Szinte minden elnökhelyettes és biztos küzd azzal a problémával, hogy az adott területhez rendelt csoport (tanulmányi csoport, gazdasági csoport, stb.) csak nevében létezik. Ez gond az utódképzés tekintetében is, de nehézség abban az esetben is, hogy ha egy HKR módosításról vagy a költségvetésről kell a küldöttgyűlésnek véleményt alkotnia, a döntéselőkészítő munkában az adott elnökhelyettes kevés segítséget kap.

Egyelőre sok tisztség esetében még sejteni sem lehet a pályázók személyét. Remélem, hogy egyfelől minél kevesebb tisztség marad betöltetlen, másfelől minél tevékenyebb, lelkes hallgatókból álló team segíti majd a megválasztottakat a munkában.

A tisztségviselőkön és képviselőkön túl a delegáltak mandátuma is megszűnik, így új hallgatókat küldhetünk a Kari Tanácsba, az intézeti tanácsokba és egyéb testületekbe, mint például a TOB, a jegyzetbizottság és még sorolhatnám. Nyilvánvalóan kiemelt fontosságú a Kari Tanács, amely a Kar legfelsőbb döntéshozatali szerve. Szintén kiemelt szereppel bírnak az intézeti tanácsok, ahol a szakspecifikus kérdésekben születnek döntések. Bár egy tanterv módosításról a Kari Tanács is szavaz, a tanterv általában az intézetek szándéka szerint módosul, ezért nem kevésbé fontos, hogy kik ülnek ezekben a testületekben.

Útravaló

Továbbra is arra buzdítok mindenkit, hogy kísérje figyelemmel az őt érintő közügyeket az egyetem berkein belül is. Ha szükségesnek érzi, konzultáljon szakterülete képviselőivel, keresse meg az illetékes tisztségviselőket, és amennyire ideje engedi, vegye ki maga is részét a közfeladatokból. Az előző ciklusban volt példa hallgatói fórumra, ahol egy szűkebb kérdéskört kívántak mélyebben körüljárni a hallgatóság bevonásával. Én a magam részéről mind a koncepciót, mind a nomenklatúrát elgondolkodtatónak tartom, hiszen definíció szerint hallgatói fórum a mindenki számára nyitott küldöttgyűlés; a mostani záró küldöttgyűlésen volt is rá példa, hogy hallgató, aki sem a jelenlegi ciklusban nem bír sem mandátummal, sem delegáltsággal, de a következő ciklusnak sem jelöltje beüljön érdeklődőként.

A hallgatói mozgalomnak véleményem szerint az érdekeink tanulmányi, pénzügyi, esélyegyenlőségi ügyekben történő képviseletén túl keretet kell biztosítania a jövő értelmisége számára egy érvekre alapozó vitakultúra elsajátításához. Szerencsés esetben erre kiváló fórum a küldöttgyűlés, így hadd invitáljak minden érdeklődőt május 19-én 18 órára, illetve május 28-án 10 órára; részletekért látogassatok el a ttkhok.elte.hu oldalra!

Lukács Károly
lukacs.karoly@ttkhok.elte.hu