Minap a jó időnek megörülve, a Gellért-hegyen sétálgattam. Lefelé jövet egy templom bejárathoz értem, amit én még sosem láttam. Mivel az idő hűvösre fordult, és már eléggé elfáradtam a délutáni túrázásban, besiettem a templomba, de arra a látványra, ami fogadott nem számítottam.

A Gellért-hegyi sziklakápolna építésének ötlete 1924-ben vetődött fel, ugyanis egy magyar zarándok csapat a híres franciaországi kegyhelyen Lourdes-ban járt. Kezdetben a Szent István barlangot, ami a hegy déli oldalán található, szerették volna engesztelő szentéllyé építeni. Később a barlang egy természetes üregét bővítették ki robbantásokkal, így több mesterséges barlangrészből áll. Lux Kálmán terve alapján kezdték meg az építkezést, de Weichinger Károly fejezte be 1931-ben. Pár évvel az átadás után, egy neoromán kolostor is épült, a Gellért-hegy dunai oldalán. A kolostor az egyetlen, magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok számára épült. A hatvanas évek elején barbár módon 2 méter vastagságú betonfallal elzárták a templom bejáratát. A rendszerváltáskor, 1989-ben a pálosok visszakapták és újból megnyitották a Sziklatemplomot.

A templom vasrácsán a Pálos Rend címerét láthatjuk. Belépve a kapun a külső barlangba érünk ahol a lourdes-i Szent Szűz szobra köszönt minket. A külső barlangból egy, először alagútnak tűnő folyosón juthatunk a mesterségesen, robbantásokkal kialakított részébe a templomnak. Itt tartják a különböző imádságokat, valamint a szentmiséket. Mivel, már késő délután értem a templomhoz, kint már kicsit hűvös volt, de a templomba leérve igen kellemes klíma fogadott. Mint kiderült, télen-nyáron 20 °C körül van a hőmérséklet, a melegvízű forrásoknak köszönhetően.

Sziklatemplom

Azért találjuk a Szűzanya Szent Koronával ékesített szobrát egyből a bejárat után, mivel a templomot a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel. Első pillantásra megszokottnak tűnik a szobor, azonban hosszasabb tanulmányozás után mindenkinek feltűnhet, hogy Jézust nem Mária tartja, hanem édesanyja szoknyája mellett áll, és az országalmát nyújtja a Szűzanyának. A másik érdekessége a szobornak, hogy Mária mellénye két egymással szembe forduló galambból áll, ezzel is a magyar népművészetre utalva. A templom szentségháza, a thot-hegyi kopt szentély méretazonos fotómásolata. Tovább haladva a lengyel kápolnához jutunk el. Ez a hely a II. világháború emlékét őrzi, valamint emlékeztet minket a lengyel-magyar barátságra, amely régi időkig visszanyúlik, és persze a közös szentre, amely a két nemzetet örök időkre összekapcsolja. A lengyel kápolnából a főhajóba jutunk, ahol az oltár fölött egy hatalmas feszület függ, amelyen a mennyei Atyára föltekintő, haldokló Jézust találjuk. Az eredeti feszületet a Sziklatemplom megépítésekor fényképek alapján készítették a limpiászi feszület másolataként, de ezt 1951-ben a templom bezárásakor megsemmisítették. A főoltárral szemben állva, a bal oldali boltíves nyílás mögött Szent Gellért domborművét láthatjuk.

Most, hogy a jó idő elért minket, érdemes megcsodálni a Gellért-hegyről a csodálatost kilátást, lefelé menet pedig nem nagy kitérő megnézni, ezt az igazán különleges és rengeteg emlékkel teli templomot.

A pálosrend honlapján látható a miserend.