Két lábon vagy két keréken?

Kerékpárboltosként sokat hallom a vásárlóktól, hogy mi mindent szeretnének egy kerékpárral csinálni. Alapjában véve városban szeretnék használni, de szeretnének vele azért túrázni is. Legyen könynyű, de tartós, sok sebességes, de ne legyen túl bonyolult, és kellene rá kosár is. Ne legyen kontrás, vagy pont az legyen stb.

Egy fajta kerékpár nem tud megfelelni minden szempontnak, de azért ha a felhasználási célok tisztázásra kerülnek vásárlás előtt, akkor lehet jól választani. Az alábbiakban ezért nagyon röviden a „Hogyan válaszszunk kerékpárt?” témát próbálom meg körüljárni. A mai viszonyok között alap, hogy aki tud, az bicajjal közlekedik a mindennapokban.

Az, hogy ezt milyennel teszi, sok mindentől függ. Létezik városi biciklitípus, amely minden nagyobb kerékpárgyártó kínálatában megtalálható. A vázgeometriájuk, és a kormányuk olyan, hogy egyenesen tudjunk ülni rajtuk, valamint a nyergük is kényelmes. A legegyszerűbbek egysebességesek és kontrásak. A legjobbak ebben a kategóriában a régi kerékpárok, amik ma újra hódítanak Magyarországon, mert tartósak, stabilak, acélvázasak – ami rugalmas, így jól nyeli a rázkódást –, terhelhetőek, lehet rájuk kosarat szerelni.

Van rajtuk csomagtartó, egyszerűek, ezért nincs rajtuk sok minden, ami elromolhat, viszont nagyon jók a menettulajdonságaik. Alapfelszereltség rajtuk a sár-, és láncvédő, illetve a hollandoknál a szoknya/nadrágvédő is, hogy munkába menet ne koszoljuk össze a ruhánkat. Emellett nem utolsósorban formásak és részletgazdagok. Ilyen az átlag városi kerékpár vagy angolul „city bike”. A régiek felújítás után újabb évtizedeken át működnek. Hollandiában szakadatlanul használják őket már több, mint 100 éve. Aki dombosabb helyeken is jár napközben, és úgy érzi, hogy szüksége van egy könnyebb sebességre, annak a három sebességes, agyváltós városi kerékpárt érdemes választania. Háromnál több sebességre akkor van szükség, ha komolyabb emelkedőt kell megmásznunk naponta.

Erre a hét vagy több sebességes agyváltóval szerelt városi kerékpárok lennének alkalmasak, de ezek itthon még nem terjedtek el, elsősorban magasabb árfekvésük miatt. Így maradnak a láncváltóval szerelt biciklik. Itt újra visszanyúlhatunk a régi típusokhoz, a 1980-as évekhez, amikor a városi kerékpárokat elkezdték láncváltós változatban is szerelni. Ma rengeteget látni az osztott felső csöves női kétkerekűekből, amik öt vagy tíz sebességesek, így lehet velük hegyre menni, túrázni, de lehet rájuk kosarat is szerelni, szép vékonyak a csöveik, fantáziadús a vázgeometriájuk, tartósak, acélvázasak, kényelmesek, és a 1980-as évek diszkó színeiben pompáznak.

Ha újat szeretnénk venni, akkor több fajta közül is választhatunk. Ha kényelmesen, de haladósan szeretünk menni, akár könnyebb terepen is, és szállítani is szeretnénk, akkor túrakerékpárt, angol nevén „trekkinget” érdemes használnunk. Városba felesleges a minimum 18 sebesség, de ennél kevesebbel nem gyártják. Viszont jól jön ez majd hegynek felfelé, illetve hosszabb túrákon. A cikk folytatását az alábbi oldalakon: www.okoszeminarium.hu vagy a www.rocketbikes.hu találjátok meg.

Csányi Janó
Rocket Bikes Underground
Kerékpárbolt és Műhely