A klórozott szénhidrogén típusú rovarölő szerek, mint, ahogyan a lindane is, a szerves hatóanyagú szintetikus rovarölő szerek elsőként bevezetett csoportja. A HCH-nak igen sok térszerkezeti izomerjét ismerik, így például a  gamma-HCH vagy másként a lindane-t, mely a rovarok szervezetében ezerszer hatásosabb, mint a többi izomer. Ez azonban a klórozott szénhidrogének szintézise során csak 10-15 százalékban keletkezik, melyből kitűnik, hogy tisztítása komoly erőfeszítésbe kerül.

logo_epa_schweiz-svg

A „heti lindane-szükséglet” hatásai

A lindane egérben májdaganatot okoz. Az EPA (Enviromental Protection Agency) listája szerint emberben is valószínűleg rákkeltő hatású. Antibiotikummal együtt drasztikusan redukálja a bélflórát. Belélegezve az orr, elfogyasztva a gyomor nyálkahártyáján van az örökítőanyagot érintő, annak elváltozásait okozó hatása. Nyulakkal végzett vizsgálatokban derült ki az, hogy a nőstény szoptatáskor az anyatejjel lindane-készletének kb. 30 százalékát átadja ivadékainak, hogy hozzászokhassanak. Az anyatej egyik igen fontos feladata, hogy biztosítsa az újszülött védelmét az önálló immunrendszer kifejlődéséig, de tudnunk kell: az anyatejben felhalmozódó peszticidek, vagyis a növényvédelemre alkalmazott vegyi anyagok, jókora része immunhiányos állapot kifejlődését idézi elő. Csökkenti a fehérvérsejtek számát, illetve károsítja a csecsemőmirigyet és a lépet. Napjainkban igen széles skálán mozog az ezzel a nem kedvező tulajdonsággal rendelkező peszticidek listája. 1944-ben a Spanyolországban vizsgált pasztőrözött tejek kilencven százaléka tartalmazott legalább egy HCH izomert, majd egy, az Izraelben végzett méréseket követően a fogyasztók tiltakozásának tudható be, hogy megmutathatta közvetlen hatását is, mivel betiltását követően egyidejűleg csökkent a tejtermékek HCH tartalma, illetve az emlőrákosok száma.

Ma a világ legnagyobb HCH gyárai Indiában találhatók. Az egykor szintén az élmezőnybe tartozó Japán napjainkra jócskán lemaradt. Az Egyesült Államokban az ivóvízből és esővízből is kimutatható, az Antarktiszon mérhető mennyiségben van jelen krillekben, fókákban és még sarki rókákban is, angolszász országokban a lindannel kezelt szőrű juhok húsa képezheti az „elegendő lindane bevitel forrását”,  míg napjainkban az amerikai seregben a molyok ellen közkedvelt segítője a kármentes ruhatárolásnak.

seal-016

A HCH előfordulása az élő szervezetekben

Immunrendszeri elváltozásokat találtak Kanada északi, arktikus területén élő eszkimók körében is. A táplálkozásra használt bálna, fóka és rozmár zsírjában igen nagy mennyiségű klórozott szénhidrogén halmozódott fel. Az eszkimó anyák tejében négyszer–tízszer több OC-maradékot (OC: klótozott szénhidrogén család) mértek, mint a kontrollcsoportok anyáinak tejében. A klórozott szénhidrogének a magzatburkon is át tudnak hatolni, és súlyosan károsítják az újszülöttek fejlődő immunrendszerét. Az eszkimó gyermekek körében például az agyhártyagyulladás gyakoribb, és a szervezetük a védőoltás ellenére sem termel megfelelő mennyiségű antitestet.

Skandináviában 1988-ban figyeltek fel arra, hogy Anholt partjai mentén pusztulnak a fókák.  A vizsgálatok azt mutatták, hogy az állatokat egy olyan vírusos betegség támadta meg, amely addig nem okozott halálos kimenetelű megbetegedéseket. Egy év alatt 44 ezer fókából 18 ezer pusztult el. A klórozott szénhidrogént tartalmazó heringeket fogyasztó fókák immunrendszerének hatékonysága a harmadára csökkent. Az Északi-tenger mellékén élő országok tudósainak tanácsa alapján a 19 vízszennyező peszticid használatát csökkentsék a felére, melyeket a Vörös Listán tettek közzé, és számuk napjainkra 23-ra emelkedett.

marinedrugs-13-05666-g002-1024A lindane hatása. (a) M.aeruginosa PCC7806 növekedése 7 mg/L vízoldékonyságú lindane jelenlétében;(b) Az összes determinált fehérje a sejtekben 7 mg/L vízoldékonyságú lindane jelenlétében. *szignifikanciaszint p < 0.0
Ceballos-Laita és mtsai, Mar. Drugs 2015, 13(9), 5666-5680

A walesi Cardigan Bay-ben 1988-ban döglött delfineket vetett partra a víz. Valenciához közel, a Földközi-tenger mellékén 1992-ben történt ugyanez. A pusztító járvány gyorsan terjedt, s az áldozatok száma hamarosan meghaladta az ezret. Mindennek hátterében ismét egy olyan vírust találtak, amely azelőtt úgyszintén nem okozott súlyos járványt. Amikor megvizsgálták az elpusztult delfinek zsírszöveteit, azt találták, hogy azokban kétszer-háromszor több a klórozott szénhidrogén, mint az egészségesekében. A lassú lebomlású és bioakkumulációra képes peszticidek – csökkentve a T-limfociták számát 20-50 százalékkal, így redukálva az immunrendszer védekezőképességét is – az addig halálos kimenetelű megbetegedést nem okozó vírussal szemben védtelenné tették a tengeri állatokat.
Tizenhét ország már 1990-ben korlátozta vagy tiltotta a lindane felhasználását. Magyarország, amely 1968-ban elsőként vonta ki a mezőgazdasági felhasználásból a DDT-t (diklór-difenil-triklóretánt), s emiatt nemzetközi vonatkozásban komoly tekintélyt szerzett, sajnos nem maradt következetes kezdeti szigorához.

lindane_boat_molecule_ball

Álruhában Magyarországon

A lindane ma Terra-Tox néven a búza és a kukorica vetőmagját csávázó szerként használható hazánkban (tehát a gabonafélék, mint potenciális lindane-forrás vannak jelen hazánkban), melyben egy ugyancsak klórozott szénhidrogén rovarölő szerrel, az endosulfannal képez keveréket. Úgy, hogy csupán csávázáshoz használják, az ember számára elenyésző a kockázata, ám a talajban is van élet, s a talajvizet végül mi isszuk, sőt magevő állatok is szép számmal vesznek körül bennünket, s a rájuk épülő táplálékláncok végén védett ragadozók találhatók.
A lindane, és így a Terra-Tox is, a magevő fürjek populációiban csökkenti a kelési százalékot, és a világrajött ivadékokban a hormonális egyensúlyt megzavaró tényezőként tartják számon, míg a kacsák több szervének fejlődésében is mutatkoznak zavarok.