Várólistás kollégiumi jelentkezés

Január 22-től lehet jelentkezni várólistán az ELTE kollégiumaiba. Az a helyzet, hogy várólistáról szinte mindenki bekerül, aki jelentkezik, így felejtsd el a “jaj, de tök kevés pontom lenne’’ ellenérvet. Lehetőséged van kolissá válni! Vizsgáljuk most meg, mit lehet ezzel nyerni és veszíteni!

 

Mikor, hogyan és ki szerezhet kollégiumi férőhelyet?

A Kollégiumi Szolgáltató Központ felvételi szabályzatának 4. pontjában szereplő szövegből idéznék:

“Kollégiumi férőhelyre pályázhat minden, az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban lévő, vagy az Egyetemre felvételt nyert hallgató.’’

“Budapesti székhelyű tagkollégiumba csak budapesti székhelyű képzésben részt vevő hallgató jelentkezhet.’’ – az ELTE része a szombathelyi kampusz is, s bármennyire jó is a közlekedés, az ottani koliba sajnos nem jelentkezhet Budapesten tanuló hallgató.

 

Aztán, ugyanezen szabályzat 6. b. pontjába is lessünk bele:

“Várólistás felvételi menete: A kollégiumi várólistára az elsőéves jelentkezési időszak lezárultát követően folyamatosan lehet jelentkezni. A várólistás kérvények véleményezése folyamatosan történik, így a hiánypótlás lehetősége is folyamatos. Jelentkezőt a várólistáról nem lehet elutasítani, ezért a jelentkezés aktív marad mindaddig, amíg a hallgató felvételre nem kerül, vagy a szemeszternek vége nem lesz. A várólistáról akkor történik felvétel, ha valamelyik kollégiumban férőhely szabadul fel. A felvétel pontos idejéről és a felvett hallgatókról a kollégiumok diákbizottsága és a kollégium vezetője saját hatáskörében dönt. A várólistás felvételi eljárásban előnyt élveznek az alanyi jogon férőhelyre jogosult hallgatók. A várólistáról bármelyik kollégiumba be lehet kerülni. Az a hallgató, aki korábban férőhelyet nyert, de lemondta, a lemondást követően fél évig nem jelentkezhet várólistás jelentkezés keretében. ‘’
Tehát akkor vesznek fel embert, ha üresedés van. Na mármost, félév végén egész sok ember végez tanulmányaival, így sok férőhely szabadul fel a kolikban.Ezért könnyű bekerülni most. Ha nem is vesznek fel rögtön, legfeljebb egy hónappal a jelentkezés leadása után a legtöbb várólistás már bent csücsül a koleszban.

No de miért jelentkezz most erre, miért légy kollégista?

A kollégiumi jelentkezés egyik legfőbb oka, hogy az ember fia szerény anyagi lehetőségekkel bír. Az ELTE-n tagkollégiumtól függően egy hónapra  9 320-15 320 forintot kell fizetni, míg az átlagos albérlet ennek a háromszorosától kezdődik, s ezt az összeget valahonnan elő is kell teremteni. Szerencsés helyzetben lévőknél a szülő tud támogatni, ahol viszont szegényebb az eklézsia, ott más módon kell megoldani az anyagiakat: elmész melózni, diákhitelt veszel fel, plazmát adsz vagy egyéb alternatívával élsz.

Erős érv tehát a koli mellett az olcsóság. Ha nincs jelentős kiadásod, könnyebb önállóvá válni, fenntartani magad szülői segítség nélkül. Jelentős összegeket tudsz megtakarítani és/vagy jobb célokra fordítani, kevesebb munkaórát kell eltölteni a szállásdíj összegyűjtéséhez az albérlethez képest. Az így nyert plusz időt pl. tanulással töltheti ki az ember, úgy talán összejön a tanulmányi ösztöndíj.

Ugyanakkor sokan azért mennek mégis albérletbe, hogy ne kelljen random emberekkel egy fedél alatt lakniuk, több személyes teret és intimszférát szeretnének – ezért hajlandók többet fizetni. No igen, ez emberfüggő, aki nagyon ragaszkodik ehhez, oké, érthető. De szerintem érdemes kipróbálni, milyen is az, ha szobatársakat kapsz. Ami el tud sülni jól is meg balul is, de mindkettő esetből lehet profitálni. Ha mázlid van, barátokra tehetsz szert, legrosszabb esetben meg tanulsz egy kis konfliktuskezelést. Ha pedig tényleg nagyon borzalmas a szobatárs, és nem csak valami apróságról van szó, átköltözhetsz másik szobába: írsz a kollégiumi vezetőnek, hogy  nem tudsz a szobatársaddal élni, és szeretnél másik szobába költözni – de csak ha tényleg indokolt az eset.
És ne feledjük, a koleszban nem csak te és a szobatársaid laktok, akad ott még jó pár ember, és vannak közösségi terek is, ahol esély nyílik az ismerkedésre, itt simán lespanolhatsz a szimpi emberekkel. Akár csak ha kimész kotyvasztani valamit és veled egy időben más is főz, simán össze lehet ismerkedni és még tarhálhatsz is tőle, mit tudom én, mosogatószert. Összehaverkodhatsz a szomszéddal, szinten lakó emberkékkel, a cigizőben gyakran megtalálható káros szenvedélyt űzőkkel, ha van rá igény. Ezen felül a diákbizottságok, klubok, egyéb társaságok szervezgetnek ilyen-olyan rendezvényeket, amin jól érezheti magát az ember és dettó szerezhet új ismerősöket. Sok kollégiumnak van sportpályája, lehet tolni ott mindenféle csapatsportot, és dönthetsz úgy, hogy lekiabálsz a röpizőnek, hogy “Kuss már, jó lenne aludni!”, vagy esetleg csatlakozhatsz is hozzájuk, és megbeszélhetitek, hogy máskor játszhatnátok együtt (mondjuk nem hajnali 3-kor). Van aerobik, előfordul néhol kettlebell, jóga, a nagyobb kolikban konditerem is.

Szóval pörög a közösségi élet, jelen vannak a sportok, de még kulturálódni is szoktak néha együtt a kolisok. Van, ahol tartanak felolvasó esteket egymás verseiből, néha hívnak egy-egy érdekesebb előadót, de akad filmklub is.Ez az a rész, ami szerintem a legértékesebb egy kollégiumban, amiért a leginkább megéri bekerülni: a közösség, a koliban szerezhető kapcsolatok, ismerettségek, barátságok. Itt nem csak olyan embereket ismerhetsz meg, akikkel egy szakra, egy karra jársz, hisz ezek az intézmények kevertek ebből a szempontból – lehet, hogy jövőbeli céged több fő emberét itt szeded össze, volt már példa ilyenre. Ezen a területen múlik rajtad a legtöbb, itt kell a legbátrabbnak lenni, mert ha “jaaj, inkább kockulok a szobában, mint hogy emberekkel beszéljek’’ mentalitásod van, sok értékes ember megismerésének a lehetőségét mulasztod el. A koliban meg tudja találni az ember a maga társaságát – elég könnyen, ha nem nyuszi.

Sokan azt gondolják, a kollégisták éjjel-nappal buliznak és soha nem tanulnak, és ilyen közösségbe kerülvén nem is lehet tanulni. “A gyakori szobapartyk miatt nem tud aludni a korán kelni szándékozó ember, s ezért partvisával kénytelen felkopogni vagy felmenni és bekussoltatni a bulizókat” – terjed a másik sztereotípia. A kollégiumoknak van házirendjük, ebből idéznék egy idevágót: “A Házirend az ésszerű életritmushoz és a tanulmányi munka zavartalan végzéséhez igazodik, ezért szorgalmi időszakban 22 órától 7 óráig terjedően, vizsgaidőszakban egész nap a pihenéshez és az alváshoz szükséges nyugalmat biztosítani kell.’’ A kollégista életének egyik eleme lehet a buli, de ez nem kötelező. Ha az ember tanulni akar, megvan rá a lehetősége, melyet a házirend véd. Aki ez ellen vét, fegyelmi eljárás indítását kockáztatja magával szemben.

Azonban el kell ismerni, nehéz ellenállni a jó társaság hívásának és nem hagyni a francba a tanulást, néha előfordul az ilyen. Hullottak már kreditek közösségi életben való részvételért. Ugyanakkor sok kredit épp ezért lett meg, a kolis lét segíthet is tanulmányi előmenetelünkben. Több kolesz rendelkezik saját könyvtárral s redukálja ezzel nullává az időégetést, amit az Ervinbe való BKV-zás jelentene. Segíthet az is, ha szaktársaiddal laksz egy fedél alatt, és közösen tudtok tanulni, vizsgára készülni. Egész jó tud lenni, ha jegyzetet tarhál az ember és csak 2 emeletet kell érte lépcsőzni, ha meg még szobatársak is vagytok, pláne. Egymáshoz igazítjátok a vizsgáitokat, ellopod a közgázkönyvét, mikor már nem használja és neked nem kell megvenned, csak adni neki egy csokit/sört, amiért tanulhattál belőle.

 

Csoki és sör – néha egyesek kolivalutaként utalnak e két dologra. Van ugyanis még egy előny, ha kollégiumban élsz –  mindenféle cucc beszerzésének az egyszerűsége.

Főznél valami bonyolultabbat, és épp nincs hozzá himalájai okkersárga tárkonyos almaeceted? Kiírod a kolicsoportba, hogy tudna-e adni valaki – nagy valószínűséggel találsz ilyen embert és mehet a cserekereskedelem.  Épp tegnap járt le a bérleted, de egy vizsgáért nem vennél egy egész havit – tarhálsz egyet, a jótevő meg kap egy löwent.

Ha belépsz egy kolis facebookcsoportba, 80%-ban efféle posztokkal találkozol: “Tudok valakinél most nyomtatni?’’; “anyukám túl sok kaját küldött fel, kell valakinek egy tál lecsó?’’. Megkönnyíti az életet a sok helyi miniszolgáltatás: van pár lány aki körmöt fest, fodrászkodik, van, aki nyomtat, tudsz szerezni hajnyírót, fehér kesztyűt dékáni kézfogóra stb. Megkérhetsz IK-sokat, hogy nézzenek rá a halott gépedre, tegyenek fel neked windows-t, segítsenek a telefonvásárlásban – mindig jól jön egy IK-ügyi miniszter a háznál.

Egyfajta piacszerűség van jelen tehát a kollégiumban, hála az égnek.

Nade! Van-e hátránya a kolis életnek? Naná, de ezen el kell gondolkodnom.

Talán az ember intimszférájának visszaszorulása: nem tekerheted fel a fűtést ötösre vagy épp le nullásra, mert figyelembe kell venned a szobatársad – alkalmazkodni kell másokhoz. Egyesek azt mondják, a kolik messze vannak az egyetemtől, de hát ez van. Amit viszont ad, ahhoz képest ez elhanyagolható. Meg amúgy is hozzá lehet szokni. Improvise. Adapt. Overcome.

 

Végül egy kis toborzó: Miért jelentkezz várólistára, miért kerülj be koliba?

Mert eddig nem igazán tudtál megismerkedni jó fej emberekkel, és most bekapcsolódnál egy új közösségbe. Esetleg spórolnál az albérleten – a legdrágább koli havi 15 320 Ft, a legolcsóbb havi 9 320 Ft. Ráférne a személyiségedre egy kis fejlesztés, ki akarod próbálni magad nehezebb terepen és megtanulni, milyen alkalmazkodni más emberekhez, esetleg finnyás vagy és e tulajdonságodtól megszabadulnál. Talán érdekel, milyen hangot hallatnak a kollégiumokban található tűzjelzők az odaégett kaja füstjének érzékelésekor. Ha csak szeretnéd majd mesélni gyerekeidnek az egykori kolis sztorijaidat.

A Neptun felületén belül itt tudsz a várólistára jelentkezni:

Neptun – Ügyintézés – Kollégiumi jelentkezés – időszak: Várólistás jelentkezés.

 

Az ELTE több kollégiuma közül választhatsz. Többféle szempontot érdemes figyelembe venni, mielőtt döntenél, melyiket jelölöd meg első helyen, de tartsd szem előtt: van rá esély, hogy másik kollégiumban kapsz férőhelyet.

Ha úgy hozza a sors, akkor sem érdemes szomorkodni, Isten útjai kifürkészhetetlenek! 😉

 

Pár ELTE koli a teljesség igénye nélkül, érdemes rájuk google-özni 

  • Ajtósi Dürer sori Kollégium (ADK)

270 férőhely, 2 ágyas szobák, havi kollégiumi díj 12 320 Ft

  • Damjanich utcai Kollégium (DUK)

170 férőhely, 2-3-4 ágyas szobák, havi kollégiumi díj 10 320 Ft

  • Hotel Griff Junior (GRIFF)

570 férőhely, 3 ágyas szobák, havi kollégiumi díj 10 320 Ft

  • Kerekes Kollégium (KUK)

400 férőhely,  3 ágyas szobák, havi kollégiumi díj 10 320 Ft

  • Kőrösi Csoma Sándor Kollégium (KCSSK)

1177 férőhely, 2-3 ágyas szobák, havi kollégiumi díj 15 320 Ft

  • Nándorfejérvári úti Kollégium (NFK)

100 férőhely, 2-3 ágyas szobák, havi kollégiumi díj 12 320 Ft

  • Vezér úti Kollégium (VUK)

353 férőhely,  2-3-4 ágyas szobák, havi kollégiumi díj 9 320 Ft

A várólistás jelentkezések bírálása január 22-től folyamatos. A várólistára való jelentkezéssel kapcsolatos kérdéseiteket a elnok@kolhok.elte.hu email címre írjátok meg!

A Kollégiumi Szolgáltató Központ felvételi szabályzatára keress rá, ott megtalálod, milyen papírok kellenek a jelentkezéshez!

 

Ha kipróbálnád magad kollégistakánt, hajrá!

Szűr Gábor