Az elveszett Rasputin szám nyomában

Már 8 éve, hogy megjelent a nagysikerű Just Dance nevű videojáték. A játék alapötlete az, hogy lekövessük a képernyőn található tánckoreogfáriát, tükörszerűen utánozva mozdulatokat.
Az évforduló alkalmából a Just Dance Hungary-ből a TTK-s Ignácz Bernadettel beszélgettünk

Mesélj nekünk néhány mondatot magadról!

Sziasztok, Detti vagyok, ELTE TTK földtudományi alapszakos hallgató. 2014-ben kezdtem, és most csillagász szakirányon vagyok. Emmellett az MTA-nál szoktam demonstrátorkodni is, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont színeiben.
A hobbim a tánc, éppen ezért is fogott meg a Just Dance, mint játék, már be is szereztem márciusban egy X-Boxot.

Pontosan mi az a Just Dance, és te hogyan ismerkedtél meg a játékkal?

Még nagyon régen, 2009-ben, amikor kijött Nintendo WII-re az első Just Dance játék. Akkor még csak az egyik kezet vette be a konzol, és távirányítóval kellett irányítani. Egy ismerősömnek megvolt, hozzá jártunk. Anime Conokra jártam versenyezni és táncolni. Volt egy kis szünet, aztán két éve az Anime Karácsonyon megismertem a Just Dance Hungaryseket.

Eldöntöttem, hogy csatlakozni szeretnék.

Hogyan léptél be?

Odamentem hozzájuk, mert egyenpólójuk volt. Mondták, hogy minden hétfőn tartanak Just Dance Partyt a Schönherz koliban. Mondjuk vidékiként ez nem olyan könnyű, de igyekeztem minél többször eljárni az alkalmakra. 

Hogyan kell elképzelni manapság a közösséget?

Két részre bontható. Van egy schönherzes kolis Just Dance kör. A koliban az eseményeket ők szervezik, de sokan vagyunk úgymond külsősök is. Emellett szoktunk menni külsősként máshova is. Voltunk most Kecskeméten RealGamers-en, nyáron szerveztünk szabadtéri Just Dance Nightot a Bikás Parkban, illetve már rendszeresen jelen vagyunk LEN-en és EFOTT-on is; ilyenkor mindig nagyon sok új ember tud megismerkedni a játékkal, és esetleg becsatlakozni a közösségbe.

Más-e ez, miben, és mennyivel, mint egy standard diákszervezet?

Vannak nemdiákok, ezért nem mondanám diákszervezetnek. Nagyon sokan vagyunk, akik már dolgoznak és így visszajárnak. Jó lenne, ha ez kicsit több lenne, mint egy diákszervezet, hogy tudjunk szervezni komolyabb rendezvényeket is.

Komolyabb rendezvényeket?

Például világbajnokságra magyarországi selejtezőt / elődöntőt. Jelenleg itthon a világbajnokságra online lehet nevezni, és akinek a legtöbb pontja van, azt beválasztják régiótól függően, míg máshol (Németország, Franciaország) vannak offline kvalifikációk is, és mindig nagyon népszerűek az adott országban. Sajnos ez még nagyon messze van.

EFOTT – LEN, hogyan sikerült elérni, hogy fesztiválokon is jelen legyetek, és milyen élmény volt?

Más élmény volt, sokkal több volt az ember, és hatalmas bulihangulata volt. Szoktunk Just Dance partykat rendezni, és az átlag JD estéken csak táncolunk. Olyanok is jönni szoktak, akik nem is ismerik a játékot, és látni rajtuk, hogy élvezik, poénból csinálják.
Van, akinek szüksége van a fesztiválokat átjáró mámoros kötletlenségre, oldott légkörre, mert csak ilyenkor veszi rá magát a táncra. Sokan félnek, hogy nem lesznek annyira ügyesek, és ezért kell nekik egy kis motiváció hozzá, hogy tényleg élvezzék a táncot, és ne a teljesítmény érdekelje őket. Ez lenne a fő célunk, hogy élvezzék az emberek.

Jövőre akkor Sziget?

Húha. Én benne lennék simán. Rajta leszünk.

 

Mi volt az eddigi legjobb Just Dances élményed?

Nekem mindig a háziversenyeink, az évente kétszer megrendezésre kerülő Magyar Bajnokság az, mert akkor megmérettetjük magunkat egymással szemben, hogy ki lesz az ideiglenes bajnok. A versenyszámok között mindig vannak közös számok, olyankor többen vagyunk, emiatt nagyon jó a hangulat. A Schönherznek nagyon jó a felszereltsége, és emiatt mindig jó élményekkel megyek haza.
Meg legutóbb megnyertem a Mondoconon a Just Dance versenyt, ennek nyereménye a legújabb Just Dance játék volt.

 Mi számít jó felszereltségnek?

Jó a hang- és fénytechnika is. Egy kis színpadon táncolunk, mindig aki versenyzik, nekik szemből egy TV mutatja a piktogrammokat, de hátul is ki vannak vetítve, így az is tud táncolni, aki nem a színpadon van. Emellett nagy a tér, és mindenki elfér, emiattmindenkinek versenyhangulata van.

Mi volt az eddigi legrosszabb Just Dances élményed (balul elsült buli, megsérültél, vagy bármi)?

Nem volt legrosszabb. Mindig szeretek odamenni. Kikapcsol a szürke hétköznapokból.

Melyek a kedvenc számaid, és miért?

Az extrémeket szeretem, mert azokban nagyobb kihívás van. Animals, Circus, Scream and shout. Az új, 2018-as játékban van a John Wayne extreme is pl. De szeretem a négyes és páros táncokat is. Az mindig jobb, ha több emberes egy tánc, jobban építi a közösséget.

Van olyan a népszerűbb JD számok között, amelyiket nem kedveled?

A PSY számokat nem szeretem.

Ki a legjobb Just Dances Magyarországon? Létezik egyáltalán ilyen?

Dézsi Ákos, Sárdi Dani. Általában egyébként is velük vannak a legszorosabb versenyeink egymással szemben a házibajnokságokon.

És  Te vagy a legjobb? Büszke lehet rád a TTK?

Ilyet nem mondok. De mindig küzdök a bajnoki címért. [Szerintem Detti itt csak szerény volt – a szerkesztő.]

Mi a fontosabb, a versenyszerű, vagy a közösségtermető JD élmény?

A közösségteremtő, mindenképp. A verseny is jó, de egyáltalán nem vagyunk egymás ellenfelei, és örülünk egymás sikerének. Volt, hogy Ákos 2 ponttal vert meg. 14 ezres skálán az elég minimális. Azóta is sokszor poénkodunk ezen.  

Látszódik-e valamilyen tendencia, hogy az évről évre kiadott számok stílusjegyei tendálnak egy tematika irányába, vagy ugyanannyira sokoldalúak a különböző évek kiadásai?

Mint táncos, sajnos ismétlődnek a mozdulatok, de meg lehet békélni vele. Attól még jók a koreográfiák, de már ráférne egy kis vérfrissítés. Ettől függetlenül nagyon szeretem az összeset. Nagyon szeretnék castingra kimenni, és az egyik karakter lenni a játékban.

Mi szükséges szerinted ahhoz, hogy jól sikerüljön egy Just Dance buli?

Sok ember érdeklődését fel kell keltenünk. Ha verseny, akkor legyen igazságos, például előre megadjuk, hogy milyen számokból kell készülni. YouTube-on fent van az összes, így bárki gyakorolhat. Emiatt egyenlő esélyekkel indulunk, és nem élvez előnyt, akinek van X-Box-a. Nincs senki lemaradva, mert mindenről tájékoztatva vannak.
Mindenkit szeretnénk biztatni, hogy táncoljon, és jól érezze magát, és ne a versengés legyen a fontos. Éppen ezért vannak a közös táncok a versenyeken. Hogy az is kapjon lehetőséget, aki egyébként nem mer. Szeretnénk elérni, hogy mindenki gátlások nélkül Just Dance-elhessen.

 

Mikor lesz az ELTE TTK-n legközelebb Just Dance Party?

Én szeretnék egyszer Gólyabálra hozni. De szívesen szervezünk más ELTE-s rendezvényekre is, ha van erre igény. Tervben van a Griff koliba is egy ilyen rendezvény. Már meg van beszélve, csak optimális időpontot keresünk.

Ha kiruccansz egy sima péntek/szombat este egy standard buliba, ki tudod használni a Just Dances előismereteidet?

Van, hogy táncikálom a koreográfiát, de általában vissza kell fognom magamat. Kocsmában néha ülve elkezdek táncikálni.

 

Ha össze kéne foglalnod, mégis mire jó a Just Dance szerinted?

Elsősorban nagyon jó kardio, ha valaki nem akar nagyon edzeni, és szeret inkább zenére mozogni, akkor a JD erre tökéletes, mert öt szám után úgy le lehet izzadni, mint a ló [1 után is: a szerkesztő]. Nagyon gyorsan lehet fejleszteni vele a mozgáskoordinációt, ráadásul jó móka is.

 

Ha „Just Dance Hungary” vagytok, akkor elképzelhető, hogy a jövőben lesznek magyarított számok? Pl. mikor tolhatunk már el egy jó koreográfiát a Limbólázra, a 67-es útra, vagy a Mizu-ra?

 

Ha majd Mi kifejlesztjük a technológiát hozzá. Nem hiszem, hogy a franciák vevők lennének rá. Bár most benne van egy tök jó afrikai szám a játékban.

 

Ki a kedvenc Just Dancesed, és miért?

 

Nem mondanám kedvencnek, mert nagyon nem vagyok képben, de a legutóbbi török világbajnok nagyon jól mozog (Umutcan Tütüncü).

[a most következő riport az interjú készülése ELŐTT készült, ám a jobb érthetőség kedvéért az interjút tettük előre.]

Az interjú mellé helyszíni szemlét is szerettünk volna a Nyúzos olvasók elé tárni, ezért úgy döntöttem, hogy nyakamba kapom azt az egy villamosmegállónyi távot, és személyesen veszem szemügyre, miképpen néz ki egy schönherzes Just Dance party. Ehhez a november 10-i időpontot választottam, ahol a Just Dance egy másik, külső diákszervezetnek szervezett épp esti eseményt. A 10 órára meghirdetett kezdést igyekeztem szokásomhoz híven elkerülni, és stílusos 80 perces rátartással érkeztem meg a BME Schönherz Kollégiumhoz.

A bejáratnál megpillantottam Molnár Mátét, a Just Dance Hungary alapítóját, de mivel inkognitómódban szerettem volna feltérképezni a terepet, ezért inkább mereven magam elé nézve, a cigizőkre ügyet sem vetve léptem be a kollégium portájára. Itt jelentkezett az első probléma, amivel szembesülnöm kellett, mert inkognítómódos felderítésemhez nem igényeltem BME-s ismerőst péntek estére egy kollégiumba, így nem sikerült átsiklanom a biztonsági kapukon.

 

Persze egy magára valamit is adó újságíró ilyenkor sem ijed meg, hanem brutális lendülettel lecsap a kínálkozó lehetőségre. Meg is találtam az alkalmas alanyt, akivel rövid beszélgetés után annyira jóban lettünk, hogy megengedte, hogy meghívassam magam vele a koliba. Miután elintéztük a formaságokat, el is köszöntünk egymástól, ő felment a szobájába aludni, én meg a frissen aktivált vendégkártyámmal el is kezdtem a barangolást a Schönherz Kollégiumban. (Kedves ismeretlen: ha ezt most olvasod, fogadd köszönetemet!)

 

Azaz kezdtem volna, mert amennyire felszerelt Detti szerint a kollégium nagyterme, épp annyira nehéz volt megtalálni. Végül egy rapid eltévedés után sikerült eljutni a keresett helyszínre, ahol nagyjából 8-10 ember ült a hátsó sorba lefektetett székeken, és két lány épp az egyik dinamikus, lendületes, vadiúj Just Dance 2018-as számra táncikált. Emellett akadt még 5-6, hozzám hasonlóan az ajtóból szemlélődő, mélán beszélgető ember is, igazán érdekes összképet adva.

 

Mivel jártam már ennél sokkal nagyobb Just Dance-es bulikban, pl. a LEN-en, hamar leszűrtem, hogy ez nem a hétfői Schönherz-kör, amiről Detti beszélt, hanem egy sokkal privátabb party, rengeteg kezdő Just Dance-essel. Ezt örömmel konstaláltam, mert titkos rajongóként mindig örömmel tölt el, ha nem éppen kecses mozdulataim és ormótlan tánctudásom ellenére esélyt látok arra, hogy egy-két szám erejéig én legyek a parkett ördöge.

 

Miután láttam a kínálkozó lehetőséget, úgy döntöttem, hogy nem fogok rögtön és azonnal élni vele, hanem inkább várok egy picit, és meglátogattam a mellékhelyiséget. Az inkognító-újságíróüzemmód ekkor omlott össze, mert kiderült, hogy bármennyire mereven is néztem magam elé a bejáratnál, és bármennyire is igyekeztem beépülni, a Just Dance Hungary alapító atyja, Molnár Máté felismert.

 

Hogyan kell elképzelni egy ilyen beszélgetést, a mellékhelyiség kézmosója mellett?

M: „Szevasz.”

Leleplezett Újságíró: „Öhm… Szia!?”

M: „Te vagy, aki interjút szeretne készíteni velünk, igaz?”

L.Ú.: „Igen! Wow, felismertél?”

M: „Persze! De azért amikor bejöttél, még gyorsan leellenőriztem Facebookon, hogy tényleg te vagy-e az.”

 

Nem volt mit tenni, kénytelen voltam kihasználni a lehetőséget, és a szívélyes fogadtatást meglovagolva, az este nagyobbik részében átváltottam nyilvános újságíró üzemmódba, és egy-két tánc között kérdésekkel bombáztam a résztvevőket.

 

Mint kiderült, tényleg nem egy szokásos Just Dance partyba pottyantam, hanem az AEGEE Corvinus diákszervezetnek szervezett eseményre jöttem el.

 

A háttérben megpillantottam a Detti által már megemlített Sárdi Dánielt, a Just Dance Hungary márciusi bajnokságának dicső győztesét. Az estét egyébként nem igazán a Just Dance Hungary aktivitása uralta, hagyták, hogy az AEGEE-sek élvezzék a bulit, bár ez őszintén szólva nem tűnt minden idők legnagyobb bulijának, a maga szerény 15-20 fős részvételi statisztikájával.

 

Igyekeztem egy-egy táncszám között beszélgetni az ott lévőkkel, érdeklődni, ki hogy érzi magát. Alapvetően a nemzetközi vendégek közül egy torinói srác emelkedett ki a mezőnyből, ő sok számot végigtáncolt, és gyakran a Just Dance Hungary-seket is kihívta egy-egy komolyabb párbajra. Ezzel az AEGEE férfiszárnyának derékhadát át is vettük, női fronton 4 aktív tag is volt, akik minden 2-3. számban aktívan részt vettek, és főleg egymással táncolgattak.

 

Néha-néha beálltak táncolni Mátéék, Daniék is, ilyenkor mindig megnőtt egy kicsit az intenzitás, de épp csak annyira, hogy az ne legyen túl vészes.

 

A kínálatra nem lehetett panasz, az elmúlt évek Just Dance játékaiból kedvünkre válogathattunk, ha valaki nagyon szerette volna betenni a kedvencét, akkor különösebb erőfeszítés nélkül megkaparinthatta a kontrollert. Kezdetben a Just Dance 2018-cal, a legfrisebb verzióval játszottunk nagyjából hajnali 1-ig, háromnegyed óra mókázós JD 2017 után pedig közkívánatra a Just Dance 2016 következett. Én ekkor éreztem azt, hogy igazán elememben vagyok, hiszen nekem is ez az évjárat van meg otthon.

Bíztam benne, hogy a számokat ismerve kicsit jobb esélyeim lesznek a Just Dance Hungary titánjaival szemben, főleg, mert az AEGEE-sek többsége 1 és 2 óra között kezdett rejtélyes körülmények között elszublimálni, a mendemondák szerint nekik a Corvin tetős Tesco Disco koncerten, vagy a pihe-puha ágyikóban folytatódott az este.

 

Nem úgy nekem, aki, ha már ott voltam, megpróbáltam megmutatni, hogy mégis Detti után én vagyok a második legjobb táncos a TTK-n. Hát… Annyi bizonyos, hogy sok esélyem nem volt, ha valaki színvonalat keres a Just Dance világában, akkor a Just Dance Hungary póló már garancia erre. Minden igyekezetem ellenére sem tudtam egy számot sem lehozni, pedig a Black Eyed Peas I gotta feeling c. számára mindig is úgy tekintettem, mint titkos fegyverre a saját, otthoni szervezésű Just Dance bulik alatt. Ezen tapasztalatok birtokában pedig be kell ismernem: a Just Dance Hungary jó bulikat szervez, ha az ember szeret Just Dance-ezni, olyan embert pedig még nem nagyon ismertem, aki kipróbálta ezt a játékot, és nem szerette volna.

 

Az este hátralévő részében még véletlenül megtaláltam a Schönherz kollégiumban két eltévedt ELTE-s fizikus gólyát, akik a bulit keresték, de hozzám hasonlóan, csak nálam kicsit jobban eltévedtek a kollégiumi útvesztőben.

 

Amíg a segítségükkel igyekeztünk érvényre juttatni az ELTE TTK dominanciáját, addig kicsit megpihentem a hátsó sorokban, hogy beszélgessek még egyet Molnár Mátéval.

 

Elmesélte, hogy annak idején, amikor a BME-n tanult, Ő volt a Schönherz koliban a konditerem vezetője, ami kiváló közösségépítő alapokat adott a kezébe. Ennek a komparatív előnynek a kihasználása során kezdte el szervezni az első Just Dance bulikat a kollégiumba, és elég hamar sikerült elérni azt, hogy akár 100 főt is össze tudjanak szervezni – persze elég nagy munka kellett ehhez.

 

Mivel ma már Óbudán van a munkahelye, és befejezte az egyetemet, neki kellemesebb kisebb bulikat összehozni, limitált promócióval – olyanokat, amiken épp voltunk –, mert elég megcsinálni egy FB eseményt, mindössze annyi leírással, hogy „Let’s do some Just Dance 2018”, és máris összejön 15-20 ember, akik jól tudják érezni magukat.

 

A hátsó sorból figyelve a félhomályos teremben önfeledt szórakozó embereket ezt nem volt nehéz elhinni, persze idealisztikusnak hatott a világmegváltó hangulat hajnali 2-kor, amikor már csak 6-7 fő lézengett a teremben, persze 15 perc előzetes készülés mellé ezt egész jó eredménynek tartom. Ha linearitást feltételeznénk, akkor 5 óra elegendő lenne egy 150 fős gólyatábori buli megszervezésére – sajnos az ilyen dolgok viszont nem lineárisak.

 

Felvetettem, hogy nyilván nem lehet a Just Dance Hungary hosszú távú célja, hogy kisebb buliknál maradjon, meg is kaptam az egyértelmű választ, hogy valóban nem. „Nyilván vannak hosszabb távú tervek, 100 fős buli után jön a 200 fős buli, LEN és EFOTT után 2018-ban már a Szigeten is ott szeretnénk lenni – de ez még a jövő zenéje.” Ehhez természetesen sok-sok munkára van még szükség, de kétlem, hogy ez ne valósulhatna meg.

Mindenesetre mint minden eseménynek, előbb-utóbb a november 10-i Just Dance Partynak is vége szakadt, és hajnali 3-kor, fáradtan, izzadtan, de vidáman indultunk haza.

Abból, amit leszűrtem, sokat fogjuk még látni a Just Dance Hungary leglelkesebb tagjait, amint több száz fős tömegeknek szereznek örömöt, és szerveznek izgalmas, innovatív programot a 2018-as fesztiválszezon során is.
Ha pedig előtte is kipróbálnád, milyen is egy igazi Just Dance 2018-as számra ropni, akkor keresd fel Te is bátran a justdance.hu honlapját.
Nem mint újságíró, hanem mint szabadidős Just Dance troll, csak egy dolgot kérek:

Ha először mész el Just Dances buliba, és épp nem tudod, milyen számot kérj, amikor te jössz, akkor essen a választásod a Rasputin című műremekre, mert mindig nagyon élvezem látni az  átsuhanó baljós árnyakat a Just Dance Hungary legjobbjainak arcán, amikor ehhez a – még a legnagyobb rajongókat is megosztó – személyes kedvencemhez érünk.