Polimerek mindenütt
Negyedik tanévét kezdte az Alkímia ma
A Kémiai Intézet – nemcsak középiskolások körében – népszerű előadássorozata szeptember 23-án megkezdte negyedik tanévét. A félév első előadását Dr. Iván Béla tartotta, Polimer korszakban élünk címmel.
A rektori köszöntő után Iván professzor úr felidézte az első műanyagok születésének körülményeit: a biliárd igen kedveltnek számított akkor is, amikor még nem léteztek műanyagok. A golyók ekkoriban elefántcsontból készültek, ám a játék terjedésével egyre több golyóra volt szükség, az elefántcsont készletek azonban végesek voltak. 10000 dollár pénzdíjat ígértek annak, aki megtalálja az elefántcsont helyettesítésére alkalmas anyagot, amely végül az angol Alexander Parkes-nak sikerült 1855-ben. A 20. század közepétől már egy új „történelmi” korszakról, a polimerek korszakáról beszélhetünk.
Megtudhattuk, hogy az égés, mint kémiai reakció, végigkísérte az emberi történelmet. Míg az őskőkorban még csak melegedtek mellette az emberek, az újkőkorban már agyagedényeik kiégetésére használták, a rézkorszakban pedig a korszak nevét adó fém előállításában jutott neki szerep. Ötzi, a rézbaltás ember – aki a kutatók számításai szerint i.e 3252±102 körül élhetett – taplót és piritet használt a tűzgyújtáshoz. A rézkorszakot a bronzkorszak követte, majd a vasról elnevezett időszak következett. Talán nem közismert történelmi tény, hogy az ekkoriban lejátszódott filiszteus-zsidó csatának a vas volt a tétje, hiszen a zsidók nem ismerték ennek a fémnek az előállítási technikáját.
Az 1900-as évek közepén elindult polimerkorszak jelentőségét jól érzékeltetik a számok: míg 1950-ben még 1 millió tonna polimert gyártottak világszerte, 2009-ben már 250 millió tonnát állítottak elő. A polimerek sikere a fémeknél olcsóbb előállításban, a változatos tulajdonságokban, valamint a kisebb sűrűségükben rejlik. Utóbbi különösen fontos, hiszen ennek következtében kisebbek a mozgatási, szállítási költségek.
Betekintést nyerhettünk a polimerek széleskörű alkalmazási területeibe, így a gyógyászati alkalmazásokról is hallhattunk. A szívkoszorúér-műtétek korábban 6-8 hónap lábadozással járó beavatkozások voltak, a gyulladásgátló polimerrel bevont ún. szívkoszorúér „sztent”-ek jelentősen csökkentik a gyógyuláshoz szükséges időt. A professzor úr felhívta a figyelmet arra is, hogy a polimerek nagyon ellenállók, nehezen bomlanak le, ennek a problémának a megoldása még számos kihívást rejt a kutatók számára, addig azonban a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasználat elterjedése igen fontos.
A félév során – többek között – hallhatunk majd előadást légkörkémiáról, fényforrásokról és nyomjelzéstechnikáról, de élelmiszerbiztonsági tanácsokat is kaphatunk. Az előadásokat követően pedig látványos kémiai kísérletek szemtanúi lehetünk. Az Alkímia ma programjairól a www.chem.elte.hu/pr/alkimia_ma.html oldalon tájékozódhatunk. Ha lemaradnánk a minket érdeklő témáról, ugyanitt le is tölthetjük az előadás videofelvételét.
Főszerkesztő, cs, 2010-09-30 11:02
A Kémiai Intézet – nemcsak középiskolások körében – népszerű előadássorozata szeptember 23-án megkezdte negyedik tanévét. A félév első előadását Dr. Iván Béla tartotta, Polimer korszakban élünk címmel.
A rektori köszöntő után Iván professzor úr felidézte az első műanyagok születésének körülményeit: a biliárd igen kedveltnek számított akkor is, amikor még nem léteztek műanyagok. A golyók ekkoriban elefántcsontból készültek, ám a játék terjedésével egyre több golyóra volt szükség, az elefántcsont készletek azonban végesek voltak. 10000 dollár pénzdíjat ígértek annak, aki megtalálja az elefántcsont helyettesítésére alkalmas anyagot, amely végül az angol Alexander Parkes-nak sikerült 1855-ben. A 20. század közepétől már egy új „történelmi” korszakról, a polimerek korszakáról beszélhetünk.
Megtudhattuk, hogy az égés, mint kémiai reakció, végigkísérte az emberi történelmet. Míg az őskőkorban még csak melegedtek mellette az emberek, az újkőkorban már agyagedényeik kiégetésére használták, a rézkorszakban pedig a korszak nevét adó fém előállításában jutott neki szerep. Ötzi, a rézbaltás ember – aki a kutatók számításai szerint i.e 3252±102 körül élhetett – taplót és piritet használt a tűzgyújtáshoz. A rézkorszakot a bronzkorszak követte, majd a vasról elnevezett időszak következett. Talán nem közismert történelmi tény, hogy az ekkoriban lejátszódott filiszteus-zsidó csatának a vas volt a tétje, hiszen a zsidók nem ismerték ennek a fémnek az előállítási technikáját.
Az 1900-as évek közepén elindult polimerkorszak jelentőségét jól érzékeltetik a számok: míg 1950-ben még 1 millió tonna polimert gyártottak világszerte, 2009-ben már 250 millió tonnát állítottak elő. A polimerek sikere a fémeknél olcsóbb előállításban, a változatos tulajdonságokban, valamint a kisebb sűrűségükben rejlik. Utóbbi különösen fontos, hiszen ennek következtében kisebbek a mozgatási, szállítási költségek.
Betekintést nyerhettünk a polimerek széleskörű alkalmazási területeibe, így a gyógyászati alkalmazásokról is hallhattunk. A szívkoszorúér-műtétek korábban 6-8 hónap lábadozással járó beavatkozások voltak, a gyulladásgátló polimerrel bevont ún. szívkoszorúér „sztent”-ek jelentősen csökkentik a gyógyuláshoz szükséges időt. A professzor úr felhívta a figyelmet arra is, hogy a polimerek nagyon ellenállók, nehezen bomlanak le, ennek a problémának a megoldása még számos kihívást rejt a kutatók számára, addig azonban a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasználat elterjedése igen fontos.
A félév során – többek között – hallhatunk majd előadást légkörkémiáról, fényforrásokról és nyomjelzéstechnikáról, de élelmiszerbiztonsági tanácsokat is kaphatunk. Az előadásokat követően pedig látványos kémiai kísérletek szemtanúi lehetünk. Az Alkímia ma programjairól a www.chem.elte.hu/pr/alkimia_ma.html oldalon tájékozódhatunk. Ha lemaradnánk a minket érdeklő témáról, ugyanitt le is tölthetjük az előadás videofelvételét.
Jurecska Laura
Félévfolyam:
41
Szám:
3 
Hozzászólás