Száz éve született Major Tamás

Egy kihívásokkal tűzdelt életút

A Pinceszínház és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet is kiállítást tart Major Tamás tiszteletére, aki idén 100 éve született. Nem csak filmekből kivágott képekkel, hanem színházi előadások felvételeivel is találkozhatunk, illetve portrék és iratok is megtekinthetőek lesznek.

Major Tamás 1910. január 26-án Újpesten született. A színiakadémia elvégzése után 1931-ben lett a Nemzeti Színház tagja, ahol epizodistaként hamar feltűnt, de ez nem elégítette ki ambícióit. Ezután meghatározó szerepe lett a Nemzeti Színház ifjúsági előadásainak létrehozásában.

1944 végétől álnéven élt, nem lépett fel a Nemzeti Színházban. Ekkor Gobbi Hildával és Várkonyi Zoltánnal kidolgozták a színházi élet újjászervezésének programját. Eszerint Major Tamás lett 1945-ben a Nemzeti Színház igazgatója. Életének ez a legellentmondásosabb korszaka. Major a színház műsorának átalakításával átszervezte a társulatot. A Színház- és Filmművészeti Szövetségben vezető szerepet töltött be. A politikai változások ellenére 1962-ig a Nemzeti Színház vezetője maradt. Leváltása után 1978-ig főrendezőként dolgozott a társulatban. 1982-ben az alakuló Katona József Színházhoz szerződött. Tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Kétszer 1948-ban és 1953-ban – jutalmazták Kossuth-díjjal. Budapesten hunyt el 1986. április 13-án.

Major Tamásra pályája kezdetén Jouvet, az 1950-es években Sztanyiszlavszkij, majd Brecht elméleti írásai és gyakorlati működése volt hatással. Szerepeit gyakran csak néhány egyszerű eszközzel ábrázolta, de színészi habitusától nem volt idegen a harsány humor sem. Jó néhány szerepét aprólékos gonddal készített maszkban játszotta. Rendezéseibe – az írói szándék tiszteletben tartásával – számtalan ötletet vitt, gyakran élt a meghökkentés eszközével. Talán a legnevezetesebb alakítása Moliére Tartuffe-je. Sikert aratott Luciferként (Madách Imre: Az ember tragédiája), Shakespeare-szerepekben (Jago, Caliban, Hamlet, Lear király), és Brecht Puntilla úr és szolgája, Matti című színjátékában. Pályájának különös összegzéseként Spiró György Az imposztor című drámájában megformálta Boguslawski alakját.

A teljesség igénye nélkül kiemelnénk néhány rendezését: Vízkereszt vagy amit akartok, Rómeó és Júlia, Két úr szolgája; színházi szerepét: Tizedes meg a többiek (1965), Régi idők focija (1973), A nagy generáció (1986), az Ítélet (1970); illetve film szerepét: Mephisto, Tizedes meg a többiek (1965), Circus Maximus (1980), A Pendragon legenda (1974).

A Pinceszínház kiállítását november 19-ig tekinthetjük meg a Török Pál utca 3-as szám alatt, minden hétköznap 11 és 19 óra között. Míg a másikat a Bajor Gizi Színészmúzeumban, itt a kiállítás december 31-ig látható 14 és 18 óra között.

Törceee