Ott lenni, ha szükség van rám”

 Mesélj egy kicsit magadról

Üdv! Imi vagyok, harmadéves Kémia Bsc-s hallgató, idén másodjára mentor. Nem szeretek magamról sokat beszélni, de most megpróbálok valahogy erőt venni magamon.

Rengeteg minden érdekel, s bármivel le tudom magam foglalni bárhol, de ez valahogy sosem a tanulás. Szeretem a régi dolgokat, de az örök kedvenceim mindig is az öreg szovjet metrók lesznek. Szabadidőmben pihenek, sorozatot nézek, modellezek, vagy valami más hobbimmal ütöm agyon az időt.

Ha újraélhetnél egy napot az életedben, hova mennél?

Nos erre a kérdésre nehéz úgy válaszolni, hogy életem nagy részét még nem éltem le. Legalábbis remélem. Úgyhogy erre a kérdésre kicsit később térjünk majd vissza!

Miért jelentkeztél mentornak?

Ez az egyetemkezdés valljuk be, meglehetősen problémás dolog, rengeteg buktatóval, csapdával, melyeket nem nagyon lehet kikerülni. Emlékszem én is sokat szívtam a fogam miatta, és biztos vagyok benne, hogy annak az anyja, aki kitalálta ezt az egészet… nos, hát… sokat csuklott. Eléggé gyorsan, eléggé sok tapasztalatot szedtem össze az egyetem túléléséről, és ezt szerettem volna másokkal is megosztani, segíteni őket az évkezdésben. A másik, hogy szeretek ismerkedni és a mentorság egy remek lehetőség erre, mind a felsőbb évesek, mind a gólyák körében. Valamint szerettem volna egy kicsit jobban belelátni az egyetemi élet mindennapjaiba, melyhez a Mentorrendszer kellő szélességű ablakot kínál.

Mi a benyomásod a mentorképzésről?

A Mentorrendszerben eltöltött két év után eléggé mély benyomásom van róla. Két képzést csináltam végig és mindkettőben remekül éreztem magam, remek programok voltak és úgy érzem, megfelelő tudásra is szert tettünk. Ezen kívül szeretett egyetemünk más karjain, illetve egyéb hazai egyetemeken is vannak ismerőseim, és azt látom, hogy talán nálunk van a legtöbb energia fordítva a képzésre, és a gólyákra.

Mit csinálnál másképp?

Így utólag, mindent.

Ezt kifejtenéd?

Utólag bölcsebb az ember.

Mi a legfontosabb egy Gólyatáborban?

Szerintem egy GT-ben a legfontosabb, hogy a gólyák jól érezzék magukat. A szívás az, hogy mindig lesz olyan, aki nem érzi jól magát. Én sem éreztem jól magam a saját Gólyatáboromban, pedig remek GT volt és jó mentoraim voltak.

Mi történik akkor, ha valaki nem jön el GT-be,?

Akkor nem lesz ott. Annyi hátránya lesz, hogy nehezebben fog tudni beilleszkedni egy, már valamelyest összekovácsolódott csoportba, talán kicsit kívülállónak érezheti magát. De ez általában megoldódik pár nap alatt, s mindenki megtalálja a megfelelő kis baráti körét.

Szerinted miért vannak GT-k?

Fentebb már említettem, hogy a gólyák érezzék jól magukat. Illetve azért vannak gólyatáborok, hogy az elsőévesek tudjanak ismerkedni egymással, az idősebb szaktársakkal, akiktől majd tudnak segítséget is kérni, illetve, hogy információt kapjanak az egyetemről, hogy mi vár rájuk. Továbbá rendkívül fontosnak tartom a szakos identitás kialakítását, hogy szerencsétlen gólya érezze, hogy tartozik valahova, méghozzá egy jól összetartó közösségbe, amire mindig számíthat, legyen szó tanulmányi ügyekről, jegyzetszerzésről vagy egy jó lealjasodásról.

Mesélj egy kicsit a gólyáidról, és az első találkozásról!

Legyen elég annyi, hogy sajnos nem tudok annyi időt tölteni velük, mint szeretnék, de ettől függetlenül bármiben számíthatnak rám, és közel állnak a szívemhez.

Mitől lesz valaki jó mentor?

Azt hiszem, ez az a kérdés, ahol el lehet mondani a kliséket. Egy jó mentor odafigyel a gólyákra, segít nekik, ha kérdésük van, ad jegyzetet, segítőkész, türelmes, ismeri a jó kocsmákat és szereti a kevertet. Nem tudom. Ez is olyan kérdés, amire a gólyák jobban tudják a választ. Bízom benne, hogy a gólyáim jó mentornak tartanak engem.

Szoktad-e olvasni a Nyúzt, és szerinted mi a lap funkciója?

Igen, szoktam olvasni. Ha nem is mindig, minden cikket, de úgy egyet-kettőt általában el szoktam olvasgatni. A kedvenc részem mindig a kifestő, remélem az később is megmarad. Vagy az nem ez az újság? Amúgy ezen én is meglepődtem, de mindig várom az új számot. A nyomtatásban megjelenő számokat szoktam forgatni, a netes kiadásokat annyira nem.

A lap funkciója összetett. Egyetemi és HÖK-ös dolgok közlésétől a különböző ismeretterjesztő és egyetemi életet bemutató, népszerűsítő cikkeken át a szórakoztatásig, filmajánlókig minden. Illetve, akinek van, az kiélheti az újságírói hajlamait.

Meg remekül lehet anyagot bemérni a lapjaiból. Feltépkeded kis darabokra, ketté hajtod és ráméred az anyagodat, majd beleszórod a lombikba. Szóval pöpec! Komolyan.

Halloween, Gólyahajó, Überfúzió, Gólyabál… Tudnád-e rangsorolni ezeket, és hogy miért volt fontos a TTK-nak?

Az első mindenképp a Gólyabál. Már csak azért is, mert a többin idén nem voltam.

A kiadások miatt biztos fontosak. Kicsit komolyabbra fordítva a szót, a bál az, ahol kicsit elegánsabban, kulturáltabb körülmények között szórakozhatnak hallgatók, meg a gólyáknak is egy kicsit többet jelent szerintem, mert mégiscsak egy bál, ami nekik szól.

Azért fontosak ezen események, mert itt találkozhatnak, ismerkedhetnek, mitöbb, együtt bulizhatnak a kar különböző szakterületeinek hallgatói.

Milyen javaslatokkal élnél a következő év gólyáinak?

A kérdésre a választ egy Lenin idézettel kezdeném: „Tanulni, tanulni, tanulni!” Kössék fel a gatyát, és készüljenek rendesen, hogy a megfelelő alaptudással kerüljenek az egyetemre. Illetve tudom, hogy ez 18-19 éves fővel még nem könnyű feladat, de próbálják meg eldönteni, hogy mik szeretnének lenni, hová szeretnének menni egyetemre, és aszerint intézni a tanulmányaikat. Ezzel elkerülhetik rengeteg idő, pénz, energia, és sokszor kedv elfecsérlését. Hasznos lenne még egy kicsit a szociális készségeik fejlesztése is, mert sajnos azt vesszük észre, hogy a mai fiatalok egyre zárkózottabbak.

Ha te lennél a Hök-elnök, mi lenne az első lépésed?

Nem nagyon járok KGy-ra, így úgy érzem, nem látok bele annyira az elnöki munkába, hogy érdemben hozzászóljak. Nem tudom. Valószínűleg lemondanék, mert egyszerűen nincs türelmem ahhoz, ami ezzel a tisztséggel jár.

Mit gondolsz az összTTK-s GT-ről?

Szerintem teljes baromság, de egy ember véleménye nem reprezentatív. Már az idei TGy GT-n is azt éreztem, hogy nem tudtam elegendő időt tölteni a saját kémiás gólyáimmal, nem volt lehetőségünk megismerkedni rendesen. A szakos identitás kialakításának teljes hiányáról ne is beszéljünk. Olyan sokan voltunk, hogy a gólyák se tudták saját szaktársaikat megismerni. Ezek a dolgok szerintem még most is érződnek az évfolyamon. Ettől függetlenül jó gólyatábor volt, és az elsőévesek, akik lent

voltak, élvezték, és ez a fontos. Én attól félek, hogy egy közös GT-ben, ahol kétszer ennyien leszünk, ezekre még kevesebb lehetőség marad. Szerintem mentori munka szempontjából nem lesz egyszerű. És a nagy létszám lehet, hogy a gólyáknak is egy visszatartó erő.

Ettől függetlenül jó, körültekintő szervezéssel, melyhez a szakterületek normális kommunikációja és egyetértése kell, remek kis GT-t lehet összehozni, s bár akármennyire is szeretnék külön Kémia Gólyatábort, az összTTK-s gólyatábor szervezésében és lebonyolításában is próbálom majd a lehető legtöbb segítséget megadni, mint mentor, vagy volt mentor, vagy mint valamilyen szervező.