A tudományok rohamos fejlődését, az emberiség szellemi kincseinek folyamatos gyarapodását szemlélve felmerülhet bennünk a kérdés: nem félő, hogy a tudomány végképp elszakad a hétköznapi élettől? Nem tátong már most is hatalmas szakadék az átlagember és a tudósok világa között? Meddig hajlandó a társadalom eltartani az egyre messzebbre kalandozó kutatókat?

Hesse utópiája egy olyan világot mutat be, amelyben az erre alkalmas kiválasztottak diákkoruktól kezdve a tudománynak szentelik az életüket,covers_210010 szinte szerzetesi elzártságban és elmélyültségben élve. A szellemi közösség alapja a magasszintű klasszikus műveltség az irodalom, a latin és görög nyelv, de legfőképp a matematika és a zene terén, kiegészítve keleti filozófiákkal és a meditációs gyakorlatokkal. Ezek szimbólumaiból áll össze a kívülállók számára megfoghatatlan, de a maga titokzatos elvontságában is lenyűgöző szertartás: az Üveggyöngyjáték, melynek még a tudósok közt is kevés az igazán avatott művelője.

Míg a külvilágban egy szokványos polgári társadalom hétköznapi élete zajlik, a legtehetségesebb tanulókat már gyermekként a Tartomány bentlakásos elitiskoláiban nevelik, ahonnan ismét csak a legjobbak juthatnak tovább a felsőbb iskolákba, majd megfelelő felkészítés után kérhetik felvételüket a Rendbe, vállalva, hogy életük hátralevő részében szigorú hierarchiában, szabályokkal mederbe terelt életvitelt folytatva dolgoznak a Rend megbízása szerinti pozícióban – tanárként, kutatóként vagy vezetői szerepkörben. Joseph Knecht kiválóan tehetséges árva fiú, akit hamar pártfogásába vesz a Zenemester. Úgy tűnik, hogy pályája akadályok nélkül halad a hierarchia csúcsa felé, ám Knechtet gyakran kétségek gyötrik a céljait, vágyait, sőt, magának a Rendnek a létjogosultságát illetően is.

Hesse életművének csúcspontja ez a regény, amely egyszerre fiktív életrajz, filozófiai értekezés és költészet. Nehéz olvasmány, de megéri rászánni az időt – nem csak az olvasásra, hanem az olvasottak értelmezésére, továbbgondolására is. Különösen ajánlom a könyvet leendő tanároknak, hiszen számos lehetőséget ad arra, hogy elgondolkodjunk az iskola és a társadalom, a tanuló és a tanár, a tudomány és az élet kapcsolatáról.