Célegyenesben az EXOMARS 1.0

2016. március 14-én a Bajkonuri Űrrepülőtérre (Kazahsztán) egy igencsak nyugodt nap virradt. 9 órakor a mérhető szél alig karcolta a 2 km/h-s határt, és néhány orosz mérnök elégedettséggel dörzsölte össze az izgatottságtól kissé izzadt kezeit. 3 óra múlva elégedetten sóhajtottak: az orosz Briz-M rakéta sikeresen elvégezte a dolgát, és felemelte a misszió további tartozékait a levegőbe, feljebb, feljebb, magasabbra, míg végül áttörve az Földet körülölelő, akörül keringő kacatok, űrlimlomok sűrűjén, magányos útjának kezdetét vette egy szomszédos bolygó, a Mars felé. A leírást olvasva azt hihetnénk, hogy a Szovjetunió egy soha…

Olvass tovább!

EmDrive – Throwing Physics out the Window?

Despite the extensive scepticism, the idea of the EmDrive and similar reactionless thrusters crops up from time-to-time in the scientific community. Many scientists are quick to dismiss these ideas as pseudoscientific, sensationalist and thrill-seeking click-baits. But should the rejection of these ideas be so quick?

Olvass tovább!

Lélekkeresés – Az emlékezet tengerén

Egy spanyol születésű mexikói filmrendező emlékirataiban megrendítő szavakkal vet fel alapvető – orvosi, lételméleti, gyakorlati, filozófiai – kérdéseket: milyen élete, milyen világa, milyen személyisége van egy olyan embernek, aki elveszítette emlékezőképességét és ezzel együtt az időben való lehorgonyzottságát és múltját. Kik is vagyunk az emlékeink nélkül?

Olvass tovább!

Kilencedik utas: A bolygó – A Naprendszer elfeledett gyermeke

Legtöbbetek valószínűleg tisztában van vele, hogy a Föld, illetve a Föld bioszférájának történelme során megkülönböztetünk jellegzetes kihalási eseményeket. Legismertebb ezek közül a kréta-tercier kihalási esemény, amely többek között a – sokak által lenyűgözőnek tartott – dinoszauruszok kipusztulásáért is felelt, körülbelül 65 millió évvel ezelőtt.

Olvass tovább!

Révületek

Epilepszia, reminiszcencia, déjá vu és a jamais vu mind kézen fogva járnak. Akármiről beszélünk is, mindig kétféle irányzat közül választhatunk – ezeket nevezhetjük a „természettan” vagy a „jelenségek” nyelvének – ,melyek közül az egyik mennyiségi kérdésekkel és formai struktúrákkal foglalkozik, míg a másik minőségekkel, amelyek egy adott „világ” jellemzői.

Olvass tovább!

Tükröm, tükröm…

  Az ezredforduló körül megjelent néhány olyan publikáció, mely egészen új megvilágításba helyezte a motoros tanulás addig kialakított képét. Az azóta is élénken vitatott tükörneuron-rendszer egyszerű és elegáns magyarázatot kínál a különböző mozgások megfigyeléssel és utánzással történő megértésére, megtanulására. Miben áll tehát a „majmolás” idegi háttere?

Olvass tovább!