E heti számunkban Kerestély Koppánnyal, a BReKi frissen választott koordinátorával beszélgetünk. Koppány idén ősszel kezdett a biológia szakon. Fiatal gólya létére azonban már rögtön belevágott a túraszervezésbe, sőt az újságírásba is, hiszen ha az olvasók kicsit figyelmesebbek, meglelhetik a nevét nem egy cikk alján itt a Nyúzban.
– Mikor kezdődött nálad ez a rajongás a túrázásért? Van esetleg meghatározó emléked ezzel kapcsolatban?
Mondhatnám, hogy amióta az eszemet tudom, mindig is túráztam, azonban a teljes igazság az, hogy ez egy folyamat volt nálam. A hegyek között születtem egy gyönyörű kis városkában, ahol a Kárpátok egy hajtűkanyarral körülölelik a medencét. Szüleimmel korán kiköltöztünk az anyaországba, így minden napom megtelt a honvágy érzésével. Bár Magyarországon egyaránt, (mint Erdélyben), otthon érzem magam, azért kicsit hiányoznak azok a hegyek. Minden évben járunk haza, és ha van rá alkalmam körülnézek a természetben. Tehát részben a honvágy az, amely vonz, részben pedig a kalandvágy és főképp a gyönyör. Van több kedves emlékem is; egyszer iskolai szervezésben túravezetővel mentünk fel a Nagyhagymásra, a hegytetőről elképesztő volt a kilátás, amiben egy nagy szelet túrós, szalonnás kenyér társaságában gyönyörködtem. Visszafele elkapott egy kis vihar minket, de nem zavart, mert regénybe illő volt a vadcsapásokon járni. Valamikor a hegy lábához közeledve a túravezető elengedett minket, mondta, hogy csak egy út van lefelé, így nem tévedhetünk el. Nem kellett kétszer mondani, szaladhatnékom támadt és lerohantam a hegyről, közben az út patakká változott a szó szoros értelmében, így a kiálló köveken rohantam végig. Szerencsére nem én voltam az egyetlen ilyen bolond, másodmagammal sikeresen leértünk. Utólag meggondolva nem volt veszélytelen, de újra lerohannék esőben arról a mesés helyről.
– Kérlek mutasd be pár mondatban a BReKi-t, mit takar, kiknek szól, esetleg milyen elvárásokat támasztasz azok felé, akik csatlakoznak!
A BReKi mozaikszó, a biológus rendszeres kirándulások rövidítése. Előttem is létezett már és remélem utánam is fog. Mivel az utóbbi pár évben nem működött, sokan nem ismerik, de ez remélem nem fog már sokáig így maradni. Nincs semmilyen elvárásom. Bárki jöhet, aki szereti a természetet és a jó társaságot, mellesleg tanulmányi kirándulások is tervben vannak. Összességében tehát a BReKi nem más, mint egy közösség azoknak, akik szeretnek kirándulni és kíváncsiak az élet érdekességeire.
– Azt már tudják az olvasók, hogy szeretsz barangolni mindenfelé, de honnan jött az ötlet, hogy ezt a hobbid ilyen kereteken belül gyakorold?
Az egész úgy kezdődött, hogy a gólyatáborban megkérdeztem Farkas Sophie-t, hogy van-e az egyetemen belül ilyen túrázási lehetőség (ha már sport, kulturális ösztöndíj, nyelvtanulási lehetőség és gyakorlatilag minden van), és csillogó szemekkel mondta, hogy van ugyan a BReKi, de jó ideje nincs már koordinátora és nagy erőkkel keresnek valakit, aki szívesen elvállalná, hogy újra megismerteti az egyetemistákkal a természetjárás szépségeit. Gondoltam túrázni szeretek, közösségben lenni szintén, így elvállalhatnám, jó tapasztalatokat szerezhetnék mind túravezetés,-ésszervezés, mind természetjárás terén. De ennyit rólam. A BReKi lényege az, hogy kicsit kimozdítsa a könyv mögül az embereket, hogy ellazítsa őket, lássák is a természetet, hiszen azért jöttek biológia szakra. Kialakuljon egy közösség természetkedvelő, tudományéhes emberekből, illetve célom emellett az is, hogy kulturális programokkal egészítsük ki mindennapjainkat, hogy ne csak az elménket pallérozzuk, hanem a lelkünket is.
– Milyen programmal szeretnéd kezdeni a következő félévet?
Már szervezés alatt áll az első program, ami egy boncolás lesz, de sajnos sok megoldandó feladat áll még előttem, hogy meg tudjam valósítani. Utána jó lenne egy természetbeli programot szervezni, de télen jobban figyelembe kell venni bizonyos szempontokat, mint például az időjárás, mind a hőmérséklet, mind a csapadék miatt, illetve hogy milyen hosszú túrát vállalhatunk és milyen útvonalon. Úgyhogy egyelőre még alakul a programterv, azt viszont bizton ígérhetem, hogy a második félévtől nagy lelkesedéssel fogok várni mindenkit, akiben egy csepp kalandvágy is akad, és semmi nem állíthat meg, hogy a legjobb programokat szervezzem meg Nektek.
– Milyen lehetőségekkel tudsz szolgálni azoknak, akik szívesen csatlakoznának, de nem feltétlen a kirándulás teszi őket boldoggá?
Számos más programfélét tervezek a természetjáráson kívül, szeretnék tudományos jellegű, ismeretterjesztő, de kulturális, művelő programokat is szervezni. Ötleteket, kívánságokat szívesen fogadok ez ügyben is. Bár nem ez a fő irányvonal, nyitott vagyok akár egy péntek esti kocsmázásra, társasozásra vagy mozira is.
– És végül a legszokásosabb, de mégis elengedhetetlen kérdés: Ha valakinek sikerült meghozni a kedvét, hol talál meg, hogyan csatlakozhat a BReKi-hez?
Sokféleképp el lehet érni engem, de legegyszerűbb, ha Facebookon kedvelitek az oldalt, vagy felmentek a biosz szakterületis honlapra, ott remélhetőleg minden kérdésre választ kaphattok. Van BReKis e-mail címem is: breki@biosz.elte.hu
Gál Nóra